Fachwerk
Fachwerk
A Fachwerk építési mód egyike a legrégibb faszerkezetű megoldásoknak. Ez az építési és építészeti stílus a VI. században már biztosan létezett, virágkora a középkorban volt, de a XX. században is épültek - és épülnek ma is - ilyen szerkezetű lakóházak. Az ácsipar eme remekeinek bölcsője a német vidék, de Angliában és másutt is fellelhetők a kézjegyei.
Egyértelmű ismertetője a látható faváz, de elburkolt változatok is ismertek. Minden statikai terhet a vázrudak, bordák viseltek. Mivel a fának, mint építőanyagnak nem ismerték pontosan a tulajdonságait ezért az építészeti megoldások fejlődése empirikus - tapasztalatokon alapuló - volt. Eleinte a fát csak nyomó igénybevételre vették igénybe, de a fakötések fejlődésével szerény mértékben a húzó szilárdságot is ki tudták használni.
A vázat alkotó faanyag többnyire fenyő, de nagyobb terheknél (például a talpgerendánál) előfordult, hogy bükköt vagy tölgyfát használtak. A függőleges bordák kiosztása 800-1200 mm és többnyire egy emelet magas. A ferde borda "feladata" a vízszintes erők felvétele és az alapra való továbbítása. A dőlésszöge 71-75°. Fontos, hogy az egy falon lévő és az azonos sarkon, a következő emeleti merevítőkkel sem párhuzamosak. Így lesz stabil a sarok és így zárható ki, hogy húzó igénybevétel lépjen fel a fal elemeiben. Egyes helyeken - például nyílásoknál - előfordul, hogy egymást keresztező ferde dúcokat építettek be (andráskereszt). A ferde dúcok a történelem során elmaradtak és így alakult ki az úgynevezett Standerbauart. Ez az építési mód már olyan borítóanyagot feltételez, amely a szükséges merevséget biztosítani tudja. (A mai szerkezeti megoldások is lényegében ide nyúlnak vissza, hiszen az OSB, CK vagy gipszrost lap is megfelelő stabilitást tud adni merevítőbordák nélkül is.
(Méretezési eljárásokban is használják a "Fachwerk modellt", ahol a borító és egyben teherviselő lapokat keresztirányú rudakkal helyettesítik.)
Vízszintes bordák is tagolták a vázat és az így kialakult mezőket hívták Fachernek ill. Gefache-nak. Innét eredeztethető a Fachwerk elnevezés. A mezőket kitöltő anyagok: fa deszkázat, kő, agyag, agyagtégla…
A Fachwerk építési mód nagy szaktudást és tapasztalatot feltételez, hiszen nem léteztek számítási ill. méretezési eljárások. Az egyes ácskötések kifinomultak, mai szemmel nézve bonyolultakká, időigényesekké váltak. Jellemző kötések a csapolások, beeresztések, toldások és lapolások. Ezen megoldások széles palettáját dolgozták ki évszázadok alatt, de idővel leegyszerűsödtek és a fém kötőelemek is egyre jobban elterjedtek.
Mivel nem mindig a helyszínen gyártották le a szükséges vázszerkezetet, kialakult egy jelölési rendszer. Az egyes elemeket sorszámozták (római számmal) és a kapcsolódó elemekre és a beépítés helyére is voltak egyértelmű jelek.
A Geschoss típusú építésnél - többszintes épület - a függőleges bordák egy anyagból voltak, teljes épületmagasságban. Ennél az építési módnál a felső szintek alapterülete megegyezett az alsó szintével. A Stockwerk megoldásnál a felső szintek mindig egy kicsit nagyobbak voltak, mint alább, így a kiugró részek az időjárástól jobban megvédték az alsó szinteket.
Darázs István
Irodalom:
Karin Lissner, Wolfgang Rug: Holzbausanierung
Moderner Holzhausbau in Fertigbauweise – Bundesverband Deutscher Fertigbau e. V.
Kapcsolódó anyagok:
Skelettbau - Vázas építés
Wikipedia/fachwerk
vissza
